A korszakváltó Z-generáció

Olyan gyors volt a Z-generáció digitalizációba történő érkezése és annak részükről történő feltétlen elfogadása, hogy a korábbi nemzedékek még fel sem ocsúdhattak, máris lemaradtak. Épp ez okozta a digitális generációs gyorsulást. A Z-generációs gyermekek és fiatalok már „vették az adást”, a többi generáció pedig behozhatatlan lemaradást könyvelhetett el. Ez csupán a kezdet. A szakadék pedig egyre csak növekedni fog.

A Z-generáció már beleszületett abba, hogy szinte minden digitalizált. Teljesen természetes számukra a (számító)gép támogatása, teljesen természetes az, hogy ők már nem néznek tévét és nem könyvet olvasnak, hanem amit lehet, azt megszerzik az okos eszközeik segítségével. Megtanulták a gépszerű gondolkodást és élnek is vele. Ezáltal hatalmas előnyre téve szert, a többi generációval szemben. Ők lesznek a jövő vezetői. Együtt kell velük élnünk. De hogyan?

Mindannyiunk felelőssége – felnőttek, szülők, tanítók, tanárok, munkáltatók –feladata, hogy megtanítsuk a jövő generációit a technológia magas szintű használatára. De ki fogja megtanítani őket és mire, ha ők (máris) többet tudnak, mint az ő oktatásukért felelős (szak)emberek?

Szeresd a változást!

A virtuális világban tapasztalatlan tanárok, cégvezetők képeznek a virtuális világban jártas Z-generációs fiatalokat. A digitális világot valamelyest ismerőknek hatalmas kihívás megérteni azt, amibe a Z generáció gyermekei már beleszülettek. Elmagyarázhatatlan a különbség. Mindegyik generációnak más és más a valósága. Ráadásul a Z-generáció részben már a kiterjesztett valóságban él.

A Z-generáció most felnövő vezetői még nagyon sokáig fogják diktálni az új lépéstempót. Ebben az erőltetett menetben természetes szövetségeseik lesznek a velük nagy hasonlóságot mutató új alfák. Velük fognak „összeállni”, hogy megvalósítsák nagy ívű, világmegváltó digitalizációs álmaikat és terveiket. A Z-generáció tagjai hamarosan tömegesen végeznek az egyetemeken, majd meglepően gyorsan vezető beosztásokba kerülnek. Hiszen a következő 15-20 évben mindenki, aki él és mozog a digitalizációval lesz elfoglalva. A mai 50 évesek pedig már nem tudnak ennek a folyamatnak az élére állni.

A Z-generáció digitális bennszülöttei nagyon gyorsan nőttek fel, rengeteg, feltérképezhetetlen, agresszív hatás érte és éri őket, ráadásul mindez sokszor idő előtt. Sajnos nem ismerjük ezeknek a hatásoknak a hosszú távú következményeit, hiszen sokszor nem is tudunk róla, így még feldolgozni sem tudjuk. Mivel 15 évvel ezelőtt nem is létezett hasonló, így nem is találkoztunk velük, nem tudjuk pontosan a hatásait sem. Csupán azt tudjuk, hogy ők most eléggé magukra vannak hagyva a világban.

Nincs senki, aki elmagyarázza számukra, mit néznek, és miért nem kéne azt nézni, így aztán azt sem tudjuk, mit okoz a kis lelkében, amit lát? Ahogyan azt sem, milyen hosszútávú hatást gyakorol rájuk? De említhetném a weben látható erőszak bármelyik formáját is. Ez nagy közdelem lesz az emberiség számára. Lesz egy magányos és elhagyatott generáció, akinek nem tudtuk fogni a kezét.

A Z-generáció lesz az új technológiai elit

A Z-generáció egészen új technológiai elit csoport lesz a fokozatosan elöregedő európai társadalmon belül. Ők már a közösségi megosztást élvezik. Nem birtokolni akarnak, hanem használni és megosztani. Nekik az jelenti a munkát, ami élvezetet jelent számukra. Szívesen és vidáman teszik a dolgukat. Számukra már teljesen megváltozott a munka fogalma. Ők az úgynevezett Smombik: Smart + zombi. Multitaszkosak és nagyon gyorsan tudnak váltani a dimenziók között. Számukra igazán természetes a tanulás és a gyakorlati tapasztalatok folyamatos elsajátítása. Nem kell majd újra beülniük az iskolapadokba, hiszen ki sem szállnak onnan. Számukra természetes dolog lesz az életen át tartó tanulás víziója. Ráadásul maga az oktatás, a tanulás is robbanásszerű változás előtt áll.

Számukra gyorsan közeledik egymáshoz a valóságos és a virtuális világ, amely idővel egyre jobban összeolvad. A mostani pici gyerekek, az alfák számára sok esetben teljesen összeér a két világ, és mivel gyors a be- és kilépésük a dimenziók között, sok esetben a szülők nem is tudják, hogy hol van a gyermek, amikor a nappaliban önfeledten böngészik.

A munka fogalma megváltozott

A Z-generáció tagjai egytől-egyig milliomosok akarnak lenni, és tudják, hogy dolgozniuk kell érte; azonban az átalakult munkafogalmuk szerint nem akarnak 50 felesleges évet elvesztegetve dolgozni, mint a szüleik.

Ma a számítógép világában mindenki számára egyértelmű, hogy ők, a Z-generáció tagjai már helytől és időtől függetlenül szeretnének dolgozni, és akár 10 év múlva 1 milliárd ember fog tudni digitális nomádként a saját mobil eszközein dolgozni.

Z-generáció? – Mégis kik ők?

Ez a generáció képes gyors döntéseket hozni. Igaz, ma a szüleik pénzét költik, de amit akarnak, azt elérik, megveszik, megosztják, használják, kibérlik. A márkák bűvöletében élnek, de azt vallják, hogy a márkának kell hűnek lenni hozzájuk. Látszólag érdektelenek, de belül igenis pörögnek. Messengeren kommunikálnak, nem nagyon használják az e-mailt, vagy csak akkor, ha egy hitelesítési folyamathoz kell.

Csak attól hajlandóak tanulni, akit elismernek. Nem nagyon ismerik a jelen és a jövő szakmáit. Nem értik, hogy hogyan élhettünk wifi nélkül évszázadokig. Úgy érzik, az internet alanyi jogon jár nekik.

Általában elfogadják a Facebook és az Instagram – számunkra teljesen elfogadhatatlan – kitárulkozó nyitottságát. Nem nagyon tudni, hogy hol vannak az igazi határaik. Tudják, hogy jönnek a robotok, azt is tudják, hogy velük kell élni, és tudják, hogy meg kell tanulniuk a gép-ember kommunikációt.

De ne feledjük, az új alfák már egy automatizált világban fognak felnőni, ahol nem tudni hol kezdődik a mesterséges intelligencia és hol ér véget az ember. Az összemosódott határok pedig segítik és támogatják ezt a gépies gondolkodáson alapuló kényszerű és kézenfekvő elfogadást.  Ez maga a bevonódás.

A Z-generáció egy teljesen új értékrendet fejleszt, aminek nem látjuk a végét. Kérget növesztett a lelkük. Elfogadják, hogy az X és az Y generáció nem tud semmit digitális tekintetben hozzájuk képest. Az átlagos távolság az okos eszközüktől kb. 13 cm. Azzal kelnek és azzal is fekszenek, ismerik a „one-click pay” fogalmát, az egy gombos fizetést, és általában már több ilyen megoldás van az okos eszközükön. Értik és élvezik az új – digitalizált – világot, hedonistábbak, mint az Y generáció.

Utaznak, világot akarnak látni, tovább laknak a „mama hotelben”, mint az Y generáció. Játékfüggőek. 100%-ban az úgynevezett gamification, azaz eljátékosodás rabjai. Értékelik az élményt, a „UX”-et. Nem tipikus tinédzserek, de ők is zavartak, mérgesek, és tanácstalanok, mint a régebbi korok tizenévesei. Bár türelmetlenebbek a virtuális világban, azonban jobban eligazodnak, kevésbé tudják kifejezni az érzelmeiket, kevesebb szóval kommunikálnak, viszont billentyűzetbarátok, a kézírást szinte teljesen mellőzik. Ők a digitális mindenevők. Nagyon megértőek velünk, X-ekkel, mint az indiánok az értelmi fogyatékosokkal. Nehezebben dolgozzák fel, amit idő előtt kapnak, pontosan nem ismerjük az érzelmi hatások hosszú távú következményeit és mellékhatásait sem. Igaz, hogy az általános műveltségünk alacsonyabb, de ez nem zavarja őket.

Nem akarnak még 40-50 évig dolgozni, mint a szüleik. Mégsem értik a tanulás szükségességét. Nem tudnak lépést tartani a megnövekedett ismeretanyaggal, de nem is zavarja őket. Már régen elengedték. Nem néznek tévét, nem olvasnak újságot, nem olvasnak könyvet, se hírportálokat, maximum a kötelező olvasmányokat.

Többre értékelik a szülői példamutatást, mint a kioktatást. A vidámságba menekülnek a gondok elől. Nem értik a sárga csekk fogalmát. Tudatosabban bánnak a jelszavakkal, mint az Y generáció. Egy nagyságrenddel több képük és videójuk van, mint az előző generációnak.

Tehát ők alapvetően mások, ezért másképp is kell értékelni őket. Ők egy forradalmi generáció. Korszakváltó generáció. Ők a jövő vezetői és a harmadik generációs szocializáció megteremtői. Ez rendkívüli terhet ró számukra, bár még nem értik: egy olyan világot kell létrehozniuk, amelyben majd a nagyszüleik is el fognak tudni igazodni. Ők lesznek a digitalizáció első igazi nyertesei, értik a robotizációt, és hasznát is fogják tudni venni. Ők lesznek az új világ úttörői.

A gyorsulás is gyorsul!

Ray Kurzweil, a Google jelenlegi fejlesztési igazgatója, jövőkutató, a „The Singularity is Near” c. könyvében arról beszél, hogy elérkeztünk egy olyan ponthoz, amikor a fejlődés annyira felgyorsult, hogy már nem tudjuk kontrollálni, mi történik körülöttünk és nem vagyunk hatással a bennünket körülvevő valóság történéseire és következményeire. Az alábbi ábrán az egyetemes történelem fő mérföldköveit mutatjuk be egy logaritmikus skálán; ez jól mutatja, hogy milyen jelentős események történtek az emberiség történetében. Azonban az is látszik, hogy a főbb dolgok az elmúlt 1000 évben történtek, miközben a skála 10 milliárd évet ölel fel, mivel ez is önmagában egyfajta gyorsulás, de ami az utolsó 100 évben történt, arra nem volt még példa az emberiség történetében.

Nem kérdés tehát, hogy hatalmas változások előtt állunk. Változni fog az oktatás, megjelentek a különböző virtuális eszközök, a kiterjesztett valóság, a virtuális valóság, a dinamikus infografikák, az ügyfél támogatásában, az értékesítésben megjelent valós idejű döntéstámogatás. Ezeknek a valódi virtualizációja, láthatóvá tétele behatol a vállalati képzésekbe, az iskolákba, az egyetemekbe, de ez a lehetőség azonban pár év múlva elvárás lesz. Ami versenyelőny volt, az hamarosan elvárás lesz, és ismét egy évtized múlva pedig versenyhátrányt jelent majd azon vállalatok számára, akik ezt nem vezetik be.

A gamification – eljátékosodás

A Z-generáció rengeteget játszik, szinte az egész szabadidejét képes eltölteni a virtuális világban. Megszokja és elfogadja az ott kínált kliséket, modelleket, versenyeket, amely aztán szép csendben visszahat valódi életére is. Ennek természetes velejárója, hogy így Ők egész életünkben az eljátékosodásnak lesznek a rabjai/hívei. A játék sokkal többet ad hozzá a valódi életükhöz, mint gondolnánk. Ez annyira így van, hogy Ázsiában már a digitális világban meghonosodott színes-szagos, csattogó-villogó dinamikát mutató játékok honosodtak meg és már (vissza)hatással vannak a való világra is. Ez természetesen visszahatással van az üzleti folyamatokra is, amelyben az élmény (UX = User Experience) és az eljátékosodás meghatározó lesz a jövőben. A fogyasztók ettől a ponttól kezdve az élményt részesítik előnyben, hajlandóak tenni is érte, együttműködnek az értékalkotási folyamatokban, sőt akár valódi pénzt is fizetnek egy virtuális játék fegyverzetének fejlesztésére. Sajnos ma már megszokott, hogy az idejükkel, kapcsolataikkal, vagy az adataikkal fizetnek bármiért. Így tulajdonképpen a szó átvitt értelmében „az életüket adják” a játékért! – Mindezt egy kevéske élményért, pár perc élvezetért. Azonban a folyamat itt nem fog megállni.

UX – User Experience – az élmény alapú tanulás és élet

Az élmény meghatározó lesz az ő életükben. Az élmény, amely elkíséri őket, amelyért hajlandók fizetni. Az élmény, amelyet egyre hosszabban és gyakrabban szeretnének a magukénak tudni.

Az élmény, amely nemcsak a fejükben él, hanem kézzelfogható, maradandó.

A vállalkozási szellem – zárszó

A mai Z-generációs fiatalok többet akarnak, és hajlandóak tenni is érte. Munkám során azt vettem észre, hogy a fiatalok jelentős hányada felismeri a kínálkozó piaci réseket, és szeretné meglovagolni őket. Úgy látom, hogy e generáció aktív cselekvői, és nem elszenvedői szeretnének lenni a most zajló folyamatoknak. Egyértelmű és határozott véleményük van a világról, és nem csupán részesei, hanem nyertesei akarnak lenni a digitalizáció és a világ hatalmas változásainak. Belőlük lesznek a jövő vezetői. De nem mindegy, hogy milyen képzést és támogatást kapnak az X és Y generáció tagjaitól. Ez határozza meg, hogy mekkora formátumú vezetők lesznek, és ez fogja alapvetően meghatározni azt is, hogy milyen álmaik és céljaik lesznek, mekkora és milyen vállalkozásokat fognak majd létrehozni és működtetni.

Ezért hajlandóak tenni is, tisztában vannak azzal, hogy a változás része az életüknek és új típusú képességeket kell fejleszteniük. Az alábbiakban összefoglaltam a fontosabb új képességeket.

1. Értelmezőképesség
2. Szociális intelligencia
3. Elfogadó / értő gondolkodás
4. Krossz-kulturális intelligencia
5. Gépies gondolkodás
6. Új- média írástudás
7. Transzdiszciplinaritás: képesnek kell lennie interdiszciplináris területeken mozogni
8. Agyi kapacitás felhasználása / növelése
9. Kognitív terhelés viselése
10. Virtuális együttműködés

Meg kell tanítanunk számukra a csoportban való sikeres együttműködést, a hatékony valós- és virtuális kommunikációt egyaránt, kreativitásuk kibontakoztatását, elviselni az egyre növekvő kognitív terhelést, az érzelmi intelligencia alapú csoportdinamikát és az értő figyelmet. Megosztani velük eddigi tapasztalatainkat, hibáinkat és megmutatni nekik a digitalizáció új kihívásait és lehetőségeit. Képessé kell tennünk őket arra, hogy mind hatékonyabban sajátítsák el a gépies gondolkodást, ugyanakkor képesek legyenek arra is, hogy ha kell, hogyan felejtsenek el minél több szabályt.

A munkáltatóknak pályára kell állítani egy korszakváltó generációt, amely újabb és újabb kihívások és dimenziók határához érkezett.

Varga István László
Digitális marketing szakember, jövőkutató

Manta Digitál Marketing Kft.

www.mantamarketing.hu