Az elmúlt években az Európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) alaposan felforgatta a marketing szakemberek és a cégek életét, illetve azt, ahogy általában a direkt marketingre gondolunk. Elektronikus direkt marketing (eDM) tevékenységet változatlanul széles körben folytathatunk, azonban fontosabb, mint valaha, hogy ezt a hatályos adatvédelmi jogszabályokat betartva tegyük.

Kenneth Boulding mondása szerint „aki hisz abban, hogy véges rendszerben lehetséges a végtelen exponenciális növekedés, az vagy őrült, vagy közgazdász!” Nem hiszem, hogy egy szakma nyakába lenne varrható az egész fenntarthatatlan fejlődés. Mégis, mint minden viccnek és mémnek, ennek is van valami igazságalapja.

Idén novemberben 10 vállalat vehette át az alapítók és az előző évben nyertesekből álló zsűritagok által odaítélt Üzleti Etikai Díjat. A díjátadó online ünnepségéről részletes beszámoló.

A céged „Értékajánlata” olyan, mint a szívverés. Ha nem világos és jól kivehető, lassan és fájdalmasan megáll. Ha jól meg tudod fogalmazni, kinyílik az „Aranykapu” a céged előtt.

„Laci, ugye ti is hirdettek Black Friday-t?” Kérdezte egyik vállalkozó barátom pár napja. „Dehogyis!” – válaszoltam. „Most sem, eddig sem, sohasem!” Nem értette, miért mondom ezt. Hiszen a Black Friday az értékesítés egyik csúcs eseménye minden évben. Mégis ki az az őrült, aki ezt a lehetőséget kihagyja? Nos, ha engem kérdeznek, akkor a válaszom az, hogy minden tudatos és felelősségteljes márkaépítő kimarad ebből az Amerikából indult őrületből.

A LUCA-díj a könyvelői világ ‘Oscar-díja’ és az egész Egyesült Királyság területén működő könyvelőirodák közül választják ki a győztest az éves kiemelkedő teljesítményért. A 2020-as “Nagy Könyvelői Praxis” díjat idén a magyar tulajdonú EVLA Ltd. nyerte meg.

Az a paradigma, amelynek alapján társadalmunk és gazdaságunk mindmáig működött, a 21. században már követhetetlen. Nobel-díjas közgazdászok egyértelműen fogalmaznak: minél előbb túl kell lépnünk a „Privatizáld (= vágd zsebre) a hasznot, és terítsd szét (= társadalmasítsd) a költségeket!” jelenleg még uralkodó paradigmán. Ennek eredménye ugyanis az eszement mértékű és gyorsan növekvő egyenlőtlenségek, nyomukban a kezelhetetlenné váló társadalmi – gazdasági – környezeti feszültségek. Ebből kilépnünk viszont csak radikális társadalmi és gazdasági átalakításokkal lehetne, mégpedig globálisan és országonként is egyaránt.

Miért kellett a koronavírus járvány második hullámának is bekövetkeznie ahhoz, hogy megértsük, nem folytathatjuk az életünket a tavaszi kényszerű leállás után ott, ahol abbahagytuk. Mintha mi sem történt volna. Volt remény arra, hogy az otthoni bezártságban elmélyedjünk annak megértésében, hogyan jutottunk idáig. – Ezt a kérdést helyezi a fókuszába az idén novemberben immár 11. alkalommal megrendezendő Magyar Fenntarthatósági Csúcskonferencia.

A home office és a karantén office közötti különbség jelentős. Nem tévesztendő össze a munkáltató által kézben és szabályozása alatt tartott home office attól a kényszerű, szabályozatlan és csak ideiglenesnek gondolt állapottól, amit 2020 tavaszán a világ több országában kényszerűen választottak a cégek. A karantén office negatív következményeit csak most, utólag tudtuk felmérni, okulni belőle és felkészülni rá, hogy ha újból tömegessé válik, mit csináljunk mindenképpen másként.

Elterjedt hiedelem, hogy a vállalatirányítási rendszer, feladatmenedzsment, CRM olyan „varázsszavak”, amik csak nagy cégeknek szólnak, egy kkv nem engedhet meg magának ilyen úri huncutságokat. Az igazság ezzel szemben az, hogy ez a lehető legdrágább tévedés, amit egy kis vagy közepes cég elkövethet.

A gazdasági társaság, akárcsak a többi, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, jogok és kötelezettségek alanya lehet. Jellegéből szükségszerűen következik, hogy szüksége van legalább egy természetes személyre, aki jogosult lesz a társaság „akaratát” a valóságban megjeleníteni, magyarán képviselni a társaságot. Az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője, dr. Simon László segít eligazodni a cégképviselet útvesztőiben.

10-ből 7 vállalkozás nem éli túl a generációváltási folyamatot. Ez pedig óriási veszteség a családi vagyon, a dolgozói közösség és a nemzetgazdaság szepontjából egyaránt. Jó lenne, ha nem így lenne! De mielőtt kész megoldásokról beszélünk, nézzük meg, milyen tünetek és ezek mögött levő problémák miatt ilyen rosszak a túlélési esélyek.

Olyan gyors volt a Z-generáció digitalizációba történő érkezése és annak részükről történő feltétlen elfogadása, hogy a korábbi nemzedékek még fel sem ocsúdhattak, máris lemaradtak. Épp ez okozta a digitális generációs gyorsulást. A Z-generációs gyermekek és fiatalok már „vették az adást”, a többi generáció pedig behozhatatlan lemaradást könyvelhetett el. Ez csupán a kezdet. A szakadék pedig egyre csak növekedni fog.

Az üzleti életben nem kell senkinek sem magyarázni, hogy mit is jelent, mennyi munka, befektetés, idő, ötlet kell egy vállalkozás fejlődéséhez. Éppen ezért sorsfordító lehet, ha a tulajdonos már nincs többé közöttük. Mi történik az üzletrésszel, ha a tulajdonos elhunyt? Ki lesz az örökös, ha van végintézkedés, s kié lesz az üzletrész, ha a törvényre hagyjuk?