Simonyi I. Gyula matematikus, közgazdász, ökológus, a BOCS Civilizációtervezés Alapítvány alapító elnöke

Fenntarthatóság és ESG: Miért elengedhetetlen a klímasemlegesség?

Simonyi I. Gyula a Balaton Group (fenntarthatóság kutatók globális hálózata) tagja 1998 óta. A hungarikum Jövő Nemzedékek Ombudsman ötletgazdája. A svájci központú eurASP népesedés és ökológia európai hálózat vezetőségi tagja. Publikációi, előadásai, könyvei a klíma-, környezet- és természetvédelem, a gyermekek és jövő generációk jogai, a felelős nemzés és a fogamzásgátlás emberi joga, a béke és közbiztonság, a szegénység és nemzetközi fejlesztés, a reproduktív egészség és járványveszély témák összefüggéseire fókuszálnak.

Takács Mihály tulajdonos, vállalkozás fejlesztési szakértő, Futár.hu Logisztikai Kft.

Belső indíttatású fenntarthatósági törekvések.

A riportálás önmagában nem eredményez fenntarthatóságot, a valódi értéket az érintettek értékrendjének változása és a vállalati kultúra fejlődése teremti meg.

Dinya László emeritus professzor, MATE

Mit kellene tenni a túlélésünkhöz szükséges fenntartható energiarendszer érdekében?

Egyre több az aspiráns a Titanic kapitányának posztjára – de ennél sokkal fontosabb kérdés: minél gyorsabban hogyan és merrefelé váltsunk irányt?! Mert a jégfal már feltűnt a horizonton, és pontosan afelé tartunk! A katasztrófa folyamatosan közeledik, és elkerülésének egyik legfontosabb kérdése: lesz-e annyi, és olyan energiánk, amellyel ez megoldható? Mert összes fenntarthatósági kihívásunk csúcsán a globális energiaellátás fenntartható rendszerének megteremtése és működőképességének biztosítása áll. Megpróbáljuk ezért rendszerezni és rangsorolni ennek feladatait, és listázni, hogy melyekkel hogyan állunk (késünk), milyen sürgős teendőink lennének.

Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka, a European Climate Pact magyarországi nagykövete

Bird-Human Cooperation System – az együttműködésre és a kölcsönös haszon elvére alapozott jövő lehetősége.

Varga-Kovács Tímea alternatív üzemanyagok értékesítője, Korrekt-Kút Kft.

Gázolaj-felhasználóként mit tehetünk a környezeti terhelés csökkentéséért?

Nem elegendő várnunk a szakemberekre, hogy kifejlesszék a dízelüzemű járművek és gépek helyett a zöldebb alternatívákat, már most is rengeteget tehetünk azért, hogy a jelenleg túlnyomó többségében dízelüzemű járművekből álló flottánk károsanyag-kibocsátását és üzemanyag-fogyasztását csökkentsük.

A Korrekt-Kút Kft. közel 25 éve foglalkozik üzemanyag-forgalmazással. Két töltőállomás üzemeltetése mellett főként kiszállítással értékesítenek gázolajat – évi 10 millió liter mennyiségben. Ennek ellenére vagy ezzel együtt fontos számukra a környezetvédelem és a fenntarthatóság, ezért folyamatosan keresik a jövőbe mutató fejlesztéseket, de az olyan megoldásokat is, melyekkel már ma tehetünk azért, hogy csökkenjen a környezeti terhelés.

Szalkai-Lőrincz Ágnes közösségi energia munkatárs, Közösségi Energia Nonprofit Kft., MTVSZ

Az energiaközösségek előtt álló lehetőségek és kihívások.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a KESZ Nkft szakmai munkatársaként harmadik éve a magyarországi energiaközösségek elterjedésén dolgozom. A műszaki megvalósítás kérdéseinél sokkal fontosabbnak tartom a közösségfejlesztést, a helyi előnyök és értékajánlatok közös kidolgozását, az esetek innovatív, kreatív és holisztikus megközelítését. Azokból a nemzetközi projektekből, amelyekben eddig részt vettem, ezeket a megoldásokat és jó gyakorlatokat hozom legszívesebben haza.

Kelemen Viktor, Fenntarthatósági Üzletfejlesztési Igazgató Central East Europe Adriatic District Bureau Veritas

Munkásságom alapja az üzletfejlesztés és menedzsment. Utam az elektronikai szektoron és a vegyiparon keresztül az élelmiszeriparba vezetett. Ott közel 10 évet töltöttem kereskedelmi igazgatóként, míg végül a Tanúsítási szektorba szerződtem. 2016-ban csatlakoztam a Bureau Veritashoz, a világ vezető tanúsító cégéhez, mint ügyvezető igazgató, és ebben a pozícióban dolgoztam közel 8 évig. Ebben az időszakban nagy hangsúlyt fektettem a fenntarthatóság területére. Ezt megerősítendő, több továbbképzésen vettem részt a témában, végül megszereztem a Certified Sustainability Manager képesítést. Emellett számos előadást tartottam konferenciákon, segítve a vállalatokat a fenntarthatóság kihívásaival szemben a megfeleleő stratégia kialakításában.

Jelenleg a Bureau Veritas Közép-Kelet-Európa Adria régiójának fenntarthatósági üzletfejlesztési támogató központját vezetem, amely 7 országot képvisel: Ausztria, Magyarország, Románia, Bulgária, Szerbia, Horvátország és Szlovénia

Technológiai és egyéb eszközökkel az örök fejlődésért.
Demján-Antal Judit, a Végtelen Forrás alapítója, Örökkévalóság Kft. ügyvezetője

A földi folyamatok javítása érdekében egy technológiai, forradalmi újítást kívánok bemutatni. Eme technológia exponenciális végtelen fejlődést képvisel a Föld valamennyi élőlénye és természeti jelensége számára. Egyedülálló szabadalmakon (kvantumfizikai elméletek, hullámelmélet) nyugszik, amely az emberi teremtő gondolat, mint fénylő jel valóságunkra való teremtő hatását erősíti.

Emberközpontú gazdaság, paradigmaváltás vagy/és üzleti tradíció?
Baritz Sarolta Laura OP közgazdász, domonkos szerzetesnővér

Az előadás tisztázza az emberközpontú gazdaság ismérveit, elveit, tradícióját, fókuszálva a Dél-Európában a 15-18. században honos civil gazdasági paradigmára, é az arisztotelészi, Aquinói Szent Tamás-i hagyományra, a keresztény társadalmi tanításra. Bemutatja a jelenkor idevágó közgazdasági gondolatait, szerzőit, s számos gyakorlati példával illusztrálja, hogy lehetséges az üzleti szektorban az emberközpontú gazdálkodás.
Dr. Baritz Sarolta Laura OP közgazdász, domonkos szerzetesnővér, a KETEG (Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban) képzés és misszió egyik alapítója és vezetője, tanár, számos publikáció és média megjelenés gazdája.
A felsorolt témák közül a 3.-at választanám: Az üzleti szektor paradigmaváltása. A kötelező ESG-e a megváltás?
Kérdezem, hogy az előadásban érintsem-e az ESG-t? Bár az idevágó jelen közgazdasági gondolatokban benne van, csak nincs sok idő kifejteni.

Klímaváltozás és aszály! Aszályadaptációs módszerek a hazai mezőgazdaságban.
Kovács Erik senior kutató, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány

Az éghajlati rendszerben és ökoszisztémában végbemenő változások gyakoribb, súlyosabb és tartósabb aszályhatásokat váltanak ki világszerte és Magyarországon is. Az éghajlati és környezeti szélsőségeknek kitett mezőgazdaság pedig az egyik leginkább érintett ágazat. A nyári szignifikáns hőmérséklet emelkedés, a csökkenő csapadék együtt széleskörű negatív hatást gyakorol ​​a társadalomra és az ökoszisztémákra, és társadalmi vitát indított el az aszály miatti (változó) sebezhetőségről és az alkalmazkodási intézkedésekről.
Az aszály tehát húsbavágó kérdés, ebből kifolyólag pedig fontos a minél megbízhatóbb előrejelzések elvégzése, és fenyegető jövőkép esetén a megfelelő előkészületek megtétele és adaptációs technikák alkalmazása. Az előadás során kitérek Magyarország éghajlati adottságaira és a múltbeli, illetve a várható jövőbeli klimatikus változásokra, kiemelten a nyári és tenyészidőszak alatti csapadék változásra. Ezen túlmenően a mezőgazdaságban alkalmazott adaptációs stratégiák is vizsgálva lesznek, hogy megbízhatóbb információval rendelkezzünk arról, mire számíthatunk a jövőben, és hogyan lehetünk képesek a negatív változásokhoz alkalmazkodni, sőt akár még nyertesen is kijönni a klímaváltozásból.

A Nyugat-magyarországi Egyetem geográfus mester szakán szereztem egyetemi diplomámat, majd elvégeztem a környezetmérnök és településmérnök mesterképzést is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Doktori Iskolában summa cum laude minősítéssel doktori címet kaptam. A fő szakterületem a környezeti földtudomány, azon belül is az éghajlatkutatás, az agroklimatológia és a vízgazdálkodás. Egy évet Svájcban, Luzernben tanultam, illetve Magyarországon a piaci szférában dolgoztam. Jelenleg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója vagyok. Számos szakmai és kormányzati háttérmunkában részt vettem, emellett tovább folytatom a tudományos kutatásokat is, különösen a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásait vizsgálom.

Mentális és pszichés felborulások megszaporodása. Hogyan kerüljük ki az egyensúlyvesztést?

Mit kell megtanulnunk ahhoz, hogy meg is tudjuk valósítani a paradigmaváltást?

Orosz Katalin klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta, a Nyimi Öko Közösség alapítója

Orosz Katalin, matematika fizika tanárszakos és klinikai szakpszichológus, később transzperszonális terapeuta képzettséggel rendelkezik. A perinatális pszichológia területén saját kutatásai és terápiás munkássága alapján immár 25 éve vezető tekintély hazai és nemzetközi fórumokon. A témában írt tudományos cikkei, valamint egyetemi oktatóként meghatározó szerepe van abban, hogy Magyarországon jól képzett szakemberek dolgoznak rendelőkben, kórházakban a szülések körül. A „Sorsformáló 9+1 hónap” címmel megjelent, S. Nagy Zitával közösen írt sikerkönyve 10.000 példány fölött van. Ezen túl 1976 óta aktív résztvevője a zöld -, majd az ökomozgalomnak.

Bármilyen emberi csoportban újból és újból fel kell vetni a kérdést, legyen az a család, munkaközösség, civil szervezet, állami szerv vagy baráti közösség:

a csoportunkban milyen változtatásra érezzük a helyzetet jelenleg alkalmasnak a paradigmaváltás felé?

1. Ha ezt szeretnénk megtalálni, akkor erősen kell keresni, hiszen különben már megtörtént volna. Olyasmit kell cselekedni, ami eddig soha nem volt, soha nem történt.

2. Mivel tudok személy szerint hozzájárulni a közös program megvalósításához?

3. A helyzet változtatásához mit kell megtanulnom?

A kérdések mélyén új készségek fejlődéséről, aktív fejlesztéséről lesz szó.

A felborulás ellen a tanulás, készségeink fejlesztése, kompetenciánk növekedése a megoldás.

De milyen készségekről van szó?

Gyakorlatok az ipari hulladékkezelésben.
Vermes Péter szakmai tanácsadó, Éltex Kft.